Belelátni a napot a hegyet az eget a felhőbe...
Tél végén szisszenő levelek bágyadtan bújnak össze,
És kitakarják a telet örökre.
Sakkfelhő kúszik az erdőre,
fekete ében kérge vált fehérre.
Szűrt fény lomb nélküli fák közé kúszik,
kicsi melegséggel vágyakozó rügyekhez bújik.
Így ér véget a sakkos február,
nyakában ugrálhat sok, ügyes napsugár. :) :) :) Bekő Zsuzsi
