Voltam, ami vagyok

Vagyok, aki lettem, voltam, ami vagyok.
Szerelemillat leng a tavon.
Szép testembe zárva, álom volt gyermek,
Keresem kócos fürtjeidet.

Sötét szobámba, mint hajnali fény ,
Öröm sugarat hoztál elém,
Vagyok, aki lettem, őrülten szerettem,
Voltam, aki vagyok, szerelemből születtem.

Boldog voltam

Ha meghalok holnap, nyugodtan legyetek.
Odaföntről majd integetek Nektek.
Nyáron vízparton tán hóesésben leszek,
nyárfák ontják majd ölelésed.
Én csak kiülök a partra puha párnácskámra,
s nézem , ahogy a testem beleolvad a tájba.
Elmúlok csendben kedvesem, de ne feledd!
Ahonnan elkívánkoztam, ott voltam boldog Veled.

Döbbenet Madárka

Hajnal van. Kopognak a madarak az ablakban.
Csalfa tükörábránd takaró, elakad a szó,
Aranyos  madárka, te szeretni való.
Megint csak kopp, és szárnysuhanás,
Ablakomban imádja önmagát.
Ha imádja önmagát, mást is szeret,
A döbbenet... percek emléke lesz.
Hatalmas felismerés, koppanás utáni lét
Zsong, bolyong, dúdol a szél,
Talán találkozunk ma, te meg én!