A levelek bársonyos oldalukra hullnak.
Sok éve már a hónapok gyorsan múlnak.
Mivégre élünk e Földön?
Hogy egyetlen, megismételhetetlen legyünk.
Amikor fáradt vagy, belekapaszkodhass egy madár féktelen szárnyába, mely elröpít egy álomvilágba, ahol mindnyájan boldogok leszünk.
Ebből áll a mi hitünk.
Kicsi dolgok rakják fel kockákból a tornyot.
Amikor átéled, nem dől le.
Remélhetőleg! Különben mért raknánk fel újra meg újra, születve egyik világból a másikba.
A levelek bársonyos oldalukra hullnak, sok éve már a hónapok gyorsan múlnak.
Sejtelmem sincs a világról.
Fák, léniák, virágok… szükségem van Rátok régi jó barátok!
Ősz van eső és ború, kint a világ szomorú.
Csak a mavígalom számít, mert az egyszer majd csak ámít.
Élek még s történjék bármi, jó az öröm részévé válni.
Szükségem van Rátok régi jó barátok!
Fák , léniák , virágok … sejtésem van már a világról,hisz ez a vers is erről szól.
Hát érezd magad nagyon jól!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése